A zsidóság, a nem zsidók és a hét törvény
A tanítás arról szól, hogy a zsidóságnak nincs szégyenkeznie, és hogy a nem zsidók is örök életet nyerhetnek, ha betartják a Noé által kapott hét törvényt.
Teljes szöveg
Amen. Amen. Skalya. Este, 3.45-kor, 17.45. Imádkozunk, és előtte fél órával tanulunk, és ma lesz egy Széudát Hodá. Úgyhogy fontos, fontos alkalom, úgyhogy érdemes maradni. Ha valaki sietett volna máshova, akkor ezt még talán törölheti. Ha nem olvasta a WhatsAppot.
Miért van az, hogy azt mondják, valami miatt a nem zsidók úgy érzik, hogy a zsidók kiválasztottak és lenézik őket? Ez egy ilyen visszatérő motívum. Helyre lehetne ezt esetleg tenni valamilyen módon? A Noéval kapcsolatban mi úgy tartjuk, hogy ők, akik nem zsidók, ők a Noé gyermekeiből származnak. A Noé az a legnagyobb szádik. Nagyon-nagyon nem a gyerekei jók, igen. A gyerekek nem mindig követik a papa útját, de az, hogy ő bennük ott van, így hívja a Talmud. De nem sincs, ebben én úgy értem. Mindig kérdünk, mi az, hogy gólya? Gólya az azt jelenti, hogy nem tudom, kitálalnak mindenféle bolondságot, amit nem jelentenek. Igen, azt jelenti, hogy népet jelent, de ők mindenféle csúnya, gonosz dolgot titulálnak. Zárójelben megértem, valószínűleg ők ezt összekeverték a szezont a fazonnal, azt gondolom, ez lehet az oka, mert jiddisül van ilyen kifejezés.
Más kifejezésért nem akarom mondani. Amivel valóban van probléma. Az tök jó. Az tök jó, ugye? Bolygottak hét darab törvényt. Jó, akkor már itt a Ségen. Ségen, az probléma. De az jiddisül van, az sehol nem írja se a Tóra, se a Talmud, se semmi. Aki jiddisül beszél, az mondja neked, ez nem nagyon szét. De mit mond a Talmud? Mit mond a Rámbám? Mit mond a nem zsidókról? Azt mondja, hogy ha a hét micvát betartják, akkor van részük az eljövendő világban. Ha van még egy vallás a világon, amelyik ennyire toleráns, lehet, hogy van, csak nem ismerjük, mert olyan távol keleten van. De a mi környékeinken nem ez a jellemző. Úgyhogy a keresztények sem egészen így látják a dolgot, és akik most érkeznek, a muszlimok, a testvérek, ők aztán meg végképp valami másba vannak benne.
Úgyhogy ilyen szempontból a zsidóságnak abszolút semmi oka nincs szégyenkezni. A Rámbánban van pár érdekes dolog, amit ő kiemel a Talmudhoz képest. Például vitatkozik két talmudi rabbi. Mi a helyzet egy rendes, jóra való, nem zsidó emberrel, aki 7 törvényt betart? Mi lesz vele, hogyha 120 év után visszatér a teremtőhöz? Egyik rabbi szerint szuper jó élete lesz, olám ha bá, mennyországba kerül és élvezi a jót. A másik vélemény szerint game over. A Rámbám az első mellett teszi le a voksát, úgyhogy ha az égben a Rámbámot követik, akkor nagyon jó a nem zsidóknak.
A másik érdekes, amit ehhez kiemel, hogy ehhez viszont az kell, hogy nehogy véletlenül azt mondja, hogy ez azért van, mert az logikus. Ne, ne lopj, ne paráználkodj, jó? Legyenek törvényeid, azt szeretem, ha vannak törvényeid, mert ha valaki más ellop tőlem valamit, akkor azt vissza tudom valahogy szerezni. Logikusak a hét törvény, amit Noé kapott, és akkor azt mondja, ezért szeretem, mert logikus. Azt mondja, a Rámbám az nem jó, ha azért szereted. Az nem jó, hogyha azért szereted. Azért kell szeretni, mert az örökkévaló azt mondta, hogy ezt csináld. És Mózes-t küldte, hogy ezt neked megmondja.
És mi van, hogyha mégse? Hát két verzió van. Az egyik verzió a Rámbánnal kapcsolatban két gírszá, kétféle szövegváltozat. Az egyik verzió szerint, hogyha ő azt mondja, hogy ez mégiscsak a logikát szereti, akkor ő csak bölcs. Hát bölcs, mert szereti a logikus dolgokat. De a másik verzió azt mondja, hogy akkor mégcsak nem is bölcs. Az miért nem bölcs? Mert nem képes belátni egyszerűen a Tóra igazságát, nem képes belátni az örökkévalót. Az nem egy bölcsesség, hogy a teremtőt letagadni. Ha gondolkodik, akkor bölcs? Ha gondolkodik, akkor nem tudom, van, akkor ez egy jó házi feladatkérdés létezik, olyan, aki gondolkodik és mégsem bölcs, szerintem picit nagyítóval fogunk keresni, akkor találunk.