Isten és az ember teremtése
A tanítás a teremtés értelméről és a kérdések fontosságáról szól, beleértve az ember hasonlatosságára való teremtést és az udvarias viselkedés jelentőségét az eretnekséggel szemben.
Teljes szöveg
Főmélyes a rabbim, a forrást, a rámon, a mélyen, a magyaron. Szkája! Szkája! Külön mondanám, hogy a 6-0-0 az nem ennyi a 6-15-e, mert rendszeresen visszatérő kérdés, hogy valakik összekeverik a kettőt, mert nagyon hasonlít az eleje a kettőnek, de senkit ne érjen meglepetés; tehát ima az van, csak senki ne érezze úgy, hogy kihagytuk valamiből.
A mostani heti szakaszban egy nagyon érdekes dolog van, több nagyon érdekes dolog, de az egyik legkiemelkedőbb közülük az, hogy miért kérdezi az örökkévaló azt, hogy csináljunk embert a magunk hasonlatosságára. Ez az egyik leginkább problémás dolog. Bele tudnak kapaszkodni minden olyanféle emberek, akiknek teljesen más elképzelésük van a világról, az Istenről, a teremtésről, ezerféle filozófiai dologban. Nem mindenki mindenféléket hisz, és belekapaszkodnak kell a mondatba, és a Rási kérdezi, akkor miért kellett leírni. Volt egy úgynevezett tárgum, Sivi, a hetvenek fordítása, magyarul szeptuaginta. És abban az van, hogy változtassunk meg. Ugye 70 bölcs, akik el voltak zárva, mindegyik az szerint változtatta a szöveget, hogy nehogy véletlenül a Ptolemaiosz király, aki megrendelte, esetleg félre találja érteni a dolgot, és ők hűségesen meg is változtatták a görög fordításban az összes ilyen necces dolgot.
Na de a teremtőnek nem jutott eszébe ez a csodálatos patent, hogy lehetséges ez. Ez a Rási kérdése. Nem segítettek az angyalok. Az angyalokat kérdezte meg. Ez az előző esély, megkérdezte az anyagokat. Teremtsünk embert? Ez is érdekes, miért kérdezte meg. Külön sztori. Mindegy, megkérdezte őket. Teremtsünk embert? Ez úgy varázslatos dolog. Nem mintha lenne hozzá szavuk. Nem mintha érdekelne minket az, hogy az angyalok szerint nem kell. Ezt akkor is meg kell kérdezni, mert ez egy Covid. És az eretnek a kezem fognak lázadozni? Akkor sem tartotta vissza az írástól azt, hogy tanítson udvarjasságot és szerénységet. Hogy a nagyobbik kérjen engedélyt a kisebbiktől. Érdekes dolog.
Akkor ebből sokan azt a következtetést vonják le, hogy ez nagyobb baj. Etikátlan viselkedés, a neveletlen viselkedés az nagyobb baj, mint az eretnekség. Főleg a bálén muszár mondják így, hogy… Azt mondják. Akkor itt egyik oldalon a rizikó, hogy azt hiszik az emberek, hogy nem tudom hány Isten van, a másik oldalon adta a rizikó, hogy udvaratlanok lesznek. Melyik a nagyobb rizikó? Azt, hogy udvaratlanok lesznek. Inkább legyenek eretnekek, de udvaratlanok. Elképesztő dolog.
A Rabbi Millernek van erről egy külön eszélye, hogy miért van a Tóra, aminek Isten karja, Isten szeme, Isten füle, Isten haragja, orra, mindenféle testrésze, hát nincsenek testrészei. És ugyanezt válaszolja érdekesen, hogy oké, lehet, hogy lesz egy pár eretnek, aki majd azt mondja, hogy van egy ilyen Isten, aki van, így fizikailag. De az kisebb rizikó, mint az, hogy valakinek nincsen egy személyes kapcsolata az örökkévalóval. És ezért szükséges az antropomorfizmus a Rabbi Miller teóriája szerint.
Honnan adnánk volna irányámmal, hogy mi a seggfej, amit a nefes kolkói virágkól beszéli, és ilyen dolgokat szeretnénk lenni, amiket először csináltunk. Bábúr nincs majd Ávráhám, Szlovéni csokfájgalbász, Eszter ruhájába, Jéde, Gábriel, ben Ávráhám. Eszter bász, Jódományába, Ruhagitl, Ávráhám, Smiel, ben Jehuda. Hájrajzál báz Tamárába, Ávráhám. Zév, ben Simchó, Dávid, ben Ávráhám. Ugmandányáim, ahonnan a helyzetnél. Úgy látni akarom, ha a kutatóim, a tájérim, a jövőm, a magyar jövőm, a tárcai, a szakámi, a miniszteri, a szexuális, a szedélyi, a masszíti, a masszíni, a veszélyi, az értelmi, az igazsági, a rosszul, a bíró, a metó, a folyamatos, a folyó, a szedékli, a gófinak, a keverében, és olyanok. Barátom. Kaddis. Ámen.